[EH-HU-01] A szakértői meghallgatás előkészítése és szimulációja (Kröll, M., Burova-Keßler, K. & Pinkawa, C.)

Annak érdekében, hogy a szakértői meghallgatás koncepciója szempontjából a releváns tényeket világosan és szituációspecifikusan lehessen leírni és elmagyarázni, előnyös egy reális szituáció/történet segítségével kezdeni. Az alábbiakban részletesen ismertetjük a vonatkozó történeteket:

Történet: A tinédzser Paula Großnak az a szolgáltatási ötlete támadt, hogy mobil bioélelmiszereket kínáljon irodák, napközi otthonok és idősek otthonai számára, és az egész értékláncot környezetbaráttá szeretné tenni. Ő maga nagyon érdeklődik a mezőgazdaság és a mobilitás iránt, de a gazdasági szempontokról keveset tud. Ezért most szeretne visszajelzést kapni az ötletéről, de nem szívesen teszi ezt szüleitől, akiket gyakran nagyon rugalmatlannak és szigorúnak talál az új ötletekkel szemben. Paula attól is fél, hogy kikéri a szakértők véleményét. Nem akar kínos helyzetekbe kerülni a szakértőkkel. Alacsony önbecsülése miatt meglehetősen zárkózott. Ugyanakkor Paula keresi a módját annak, hogyan értékelje a harmadik féltől kapott visszajelzések minőségét. A szüleitől kapott visszajelzések minőségével kapcsolatban meglehetősen kritikus. A tanáraitól kapott jó szándékú tanácsokkal szemben is visszafogott. Barátja, Leon azonban vezető közgazdászokról mint mentorokról mesél neki. Paula és két másik barátja Leon meggyőződései alapján tovább akarják fejleszteni üzleti ötletüket, és közösen egy szakértői meghallgatáson bemutatják ötletüket a mentoroknak. Paula és barátai feltételezik, hogy így magas színvonalú visszajelzést kapnak üzleti ötletükről.

A szakértői meghallgatás célja, hogy a résztvevők tehetsége és képességei, valamint a helyi munkaerőpiac foglalkoztatási potenciálja között összhangot teremtsen. Ennek során a kettős szakértelem elve alkalmazható (Hartz & Petzold, 2014). Egyrészt a fiatalok “saját jogukon” szakértők. Már sok tapasztalatot szereztek saját erősségeiket és gyengeségeiket illetően. Képesek arra is, hogy felelősséget vállaljanak önmagukért. Másrészt a serdülők a szakértői meghallgatás keretében külső szakértőket is igénybe vehetnek, vagy kifejezetten őket kereshetik fel. Ilyen külső szakértők lehetnek például munkaerő-piaci szakértők, üzleti szeniorok, műszaki vagy egészségügyi szakértők. Ennek során a szakértői meghallgatás “Csináljuk együtt a projektet!” mottója vezérelheti őket (Kröll, 2020b).

Jelen esetben a szakértői meghallgatás során a fiatal szemszögét a szakértők nézőpontja gazdagítja, ami a fiatalnak egy átfogóbb képet ad a PDP-jéről. A kritikai reflexió keretében különböző kulturális, társadalmi-politikai és történelmileg kialakult körülmények kerülnek felvállalásra. A reflexiónak ez a formája figyelembe veszi, hogy a szereplők – itt a fiatalok és a szakértők – korábbi tapasztalatait milyen mértékben kell bevonni. Amint az könnyen belátható, a reflexió utóbbi két említett formája (azaz a párbeszédalapú és a kritikai reflexió) esetében a harmadik féltől származó visszajelzés döntő fontosságú.

Szakértők és támogatók bevonásával a fiatalok szakmai és fenntartható alapot kapnak a PDP hosszú távú fejlesztéséhez. Összefoglalva, arra a kérdésre kell választ adni, hogy a fiatalok egyéni tehetségdiagnózisuk alapján hol és hogyan találhatnak munkalehetőséget a régiójukban. A szakértői meghallgatás eredményeképpen a PDP-t kibővítik vagy módosítják, és minden egyes résztvevő számára kiigazítják. Ez dokumentálja a meghozott döntéseket és megállapodásokat, és később további részletekkel egészíthető ki. A konkrét szakmai cél mellett tartalmazza az út leírását is: Milyen tevékenységeket fog a fiatal személy maga vállalni? Mit fognak mások tenni, hogy támogassák őt a cél elérésében? A finanszírozási lehetőségekről, szándékokról és kötelezettségvállalásokról szóló nyilatkozatok fontos részét képezik a PDP-nek. A fiatal számos célja és terve aligha valósítható meg támogatók nélkül.